Mi a bélflóra?

A bélflórát különböző baktériumok, egysejtűek és élesztőgombák képezik. Egészséges állatoknál a bélrendszer teljes hosszát benépesítik, egymásra utalt szoros együttélésben (szimbiózisban). Ezeknek a mikroorganizmusoknak az egészségi hatása lehet pozitív (kedvező), neutrális vagy negatív (potenciálisan kórokozó – patogén).

Mit jelent a diszbiózis?

A diszbiózis a bélflóra egyensúlyának felbomlása. A diszbiózis oka általában az egészségre káros mikroorganizmusok túlzott elszaporodása. A szimbiózis ellentéte.

Mi okozhat diszbiózist a belekben?

A diszbiózis fő okai az állatoknál:
•    Antibiotikumos kezelés
•    A belek patogén kórokozói
•    Helytelen diéta
•    Takarmány/táp hirtelen változtatása
•    Hosszabb böjt
•    Stressz (pl. szállítás, meleg, kiállítások)
•    Életszakasz (pl. elválasztás, öregkor)
A diszbiózissal kapcsolatos tünetek közül leggyakoribb a hasmenés. További klinikai tünetek lehetnek: hányás, puffadás, fokozott bélgáz képződés, borborygmus (túlzott bélkorgás)

Mi a probiotikum?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a probiotikumot így határozza meg: „Megfelelő számban jelen levő élő mikroorganizmusok, amelyek kedvező hatást gyakorolnak a gazdaszervezetre”. Elsősorban a gazdaszervezet emésztőrendszere vagy más testrésze mikroflórájának megtartásával, esetleg javításával.

Mi a fokozott hatású probiotikum?

A fokozott hatású probiotikumok egyaránt hatásosan védik a vékony- és a vastagbelet. Kombinált biotermékek, a jótékony hatású mikroorganizmusokon kívül szinergikusan ható természetes összetevőket tartalmaznak, amelyek erősítik a termék probiotikus hatását a vékony- és a vastagbélben is. A kedvező hatást vagy valamelyik mechanizmus fokozásával, vagy a probiotikus hatásmechanizmusok skálájának szélesítésével fejtik ki. A fokozott hatású probiotikumok megfelelési kritériumai:

•    hatásosabbnak kell lenniük, mint az egyes összetevőknek külön-külön
•    a fokozott védő és stimuláló hatásnak az emésztőrendszer minden részében meg kell nyilvánulnia

Milyen mechanizmusokkal hatnak a probiotikumok?

•    Verseny a tápanyagokért. A belekben a jótékony és a patogén mikroorganizmusoknak ugyanazokra a tápanyagokra van szükségük. Következésképen a baktériumok versenyeznek ezekért a tápanyagokért.
•    Verseny a megtapadási helyekért (receptorokért). A jótékony baktériumok a bélfal receptoraira tapadnak és kolóniákat képeznek. A patogén baktériumoknak specifikus receptorokhoz kell kapcsolódniuk, hogy fertőzést okozzanak. Ha ezek a receptorok már foglaltak a jótékony baktériumok által, a betegséghez vezető folyamat nem tud elkezdődni és a kórokozók kiürülnek a szervezetből.
•    Az emésztés optimalizálása. A probiotikumok főleg a jótékony baktériumok mennyiségének és enzimaktivitásának növelésével hatnak az emésztési folyamatokra, ezzel növelik a takarmány/táp emészthetőségét és kihasználhatóságát.
•    A pH csökkentése és optimalizálása. A probiotikus törzsek szerves savakat termelnek: tejsavat és ecetsavat, amelyek csökkentik és optimalizálják a belek pH-ját. Mivel a patogén baktériumok előnyben részesítik a lúgosabb környezetet, az alacsony pH meggátolja növekedésüket.

•    Az immunitás stimulálásával – fertőzésellenes immunitás erősítése – antivirális interferon (INFg) termelésének stimulálása, IgA ellenanyagok képződésének stimulálása, fagocitózis segítése. Az immunrendszer módosításában nagymértékben vesz részt a nyálkahártyához kapcsolódó limfoid szövet (MALT) és a bélhez kapcsolódó limfoid szövet (GALT). Hozzájárulnak a humorális, a celluláris és a nem-specifikus immunitás szabályozásához. A hatás helye és a patogén típusa határozza meg, melyik típusú immunválasz lesz a leghatékonyabb a szervezet számára. Az immunválasz magában foglalja a patogén, mint idegen anyag felismerését és a megfelelő folyamatok elindítását a kórokozó kiküszöbölésére.
•    Mucintermelés. A mukozális immunitás erősítése probiotikus baktériumtörzsekkel megelőzi a kórokozók invázióját és részt vesz az immunválasz szabályozásában.
•    Bakteriocinek termelése. A bakteriocinek az antibakteriális anyagok csoportjába tartoznak. Lényegesen különböznek a többi hasonló tulajdonságú anyagtól, mivel fehérje/peptid jellegűek.

Mit kell figyelembe venni a probiotikumok kiválasztásánál?

Választási kritériumok:
1.    A probiotikus törzs – probiotikum biztonsága. A biztonság megítélésénél fontos lépés a probiotikus törzs pontos meghatározása a molekuláris biológia jelenlegi lehetőségeinek segítségével.

2.    Életképesség, ellenállóképesség. A probiotikus törzsnek tolerálnia kell az emésztőrendszer körülményeit.
3.    A probiotikus törzs revitalizációja. Elvárt a probiotikum gyors revitalizációja az emésztőrendszerben.
4.    A probiotikus törzs tapadóképessége. Elvárt a baktériumok nagy számban való megtapadása a bélnyálkahártyán.
5.    Klinikailag bizonyított biomedikális hatás.

6.    Technológiai tulajdonságok: nagyfokú életképesség a feldolgozási folyamatok során, a liofilizálásnál és a tárolásnál.
7.    Elegendő mennyiség. A probiotikum koncentrációja olyan legyen, hogy a megtapadás után biztosítsa a kedvező hatást.
8.    Fajspecifikus törzsek – a gazdaszervezet saját probiotikus törzsei. A probiotikus törzs megtapadási képessége, életképessége és hatásfoka szorosan összefügg az eredetével.

Alkalmazhatóak a probiotikumok egyszerre az antibiotikumokkal?

Az International Probiotic Company Kft. ajánlása szerint helyesebb a probiotikumokat az antibiotikumos kezelés után alkalmazni, mivel a használt probiotikus törzsek igen érzékenyek az antibiotikumokra.

Alkalmazhatóak a probiotikumok két órával az antibiotikum használata után?

Az antibiotikumok keresztülhaladnak a gyomron, a beleken, ahonnan felszívódnak a vérbe, majd az egyes szervekbe kerülnek, az epébe is. Az epe a belekbe jut, tehát az antibiotikum visszakerül a belekbe. Az antibiotikum találkozása a probiotikummal likvidáló hatású a probiotikum számára.

Mi a prebiotikum?

A prebiotikumok emészthetetlen szacharidok (összetett cukrok), melyek táplálékként szolgálnak a jótékony baktériumok számára, segítik a növekedésüket.

Mit termelnek a probiotikus törzsek?

1.    Szerves savakat:
o    tejsavat
o    rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA – short chain fatty acids)
o    ecetsavat, propionsavat, vajsavat – energiával látják el a belek hámsejtjeit, csökkentik a pH-t, növelik a Ca, Fe, Mg és a vitaminok felszívódását, kedvezően hatnak a glükóz és a lipidek metabolizmusára a májban

2.    B vitaminokat (B1, B2, B12, niacin, folsav, pantoténsav), K vitamint
Milyen körülmények szükségesek az International Probiotic Company Kft. termékeinék tárolásához?
Ajánlatos a zárt termékeket száraz, sötét helyen tárolni. A felbontatlan termékek 5-20 oC mellett 12 hónapig eltarthatóak.

Használjunk joghurtot vagy nem?

Élő kultúrát tartalmazó joghurt használható, de határozottan kevésbé kedvező hatású, mint az InProCo termékei. Az élő mikroorganizmusok koncentrációja a joghurtban nem ismert és többnyire viszonylag alacsony, ezért sok függ a joghurt frissességétől és a tárolási körülményektől. Kinyitás után a mikróbák koncentrációja csökken. Az élő joghurtok mikroorganizmusait inkább az ízhatás és a textúra szempontjából választják, nem a probiotikus hatás miatt. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a szervezetben rövid ideig maradnak életben (kb. 12 órát).

Túlélik a probiotikumok az extrém alacsony pH-t a gyomorban?

Valamennyi probiotikum, amely nem-specifikus törzset tartalmaz, nehezen viseli a gyomor magas savtartalmát, problémás számukra a megtapadás, a vékony- és a vastagbél elérése és kolonizálása is. Az International Probiotic company Kft. ezért fajspecifikus (autochton) törzseket használ, az adott fajból izolálva.

„A baktériumtörzs megtapadási és túlélési képessége egy adott ökológiai egységben szorosan összefügg a törzs eredetével. Az autochton (őshonos) kultúrák jobban kolonizálják a hámszövetet, míg az allochton (a gazdaszervezet számára idegen) mikroorganizmusok az átlagos környezetben könnyen kilökődnek az ökoszisztémából, nem olvadnak bele az adott ökológiai egységbe, a mikrobiális társulás kölcsönös ráhatásai elnyomják, vagy a gazdaszervezet immunrendszerének védőmechanizmusai kiszorítják őket” (Nemcová, 1997).

Lehetséges a probiotikumok túladagolása?

Nem. Ha a bélreceptorokat a probiotikus baktériumok már elfoglalták, akkor azok, melyeknek nem jutott hely, kiürülnek a szervezetből.
Alkalmazhatóak-e tartósan az International Probiotic Company Kft. termékei?
Nincs semmilyen kontraindikáció a probiotikumok tartós használatára. Alkalmazásuk mindig előnyös. Sőt, a tartós egészségügyi problémáktól (pl. krónikus bélgyulladás) szenvedő állatok számára a hosszan tartó használat kifejezetten ajánlott.
Szótár
Adherencia – tapadás
Emésztőrendszer – szájüreg, garat, nyelőcső, gyomor, vékonybél, vastagbél és végbél
Erősítés – hatásfokozás
Élő mikroflóra – egészséges felnőtt állatból nyert bélflóra.
Kolonizációs rezisztencia – élő bélflóra bejuttatása újszülött állatokba, kórokozók ellenőrzése és gátlása céljából
Kompetitív – vetélkedő, egymás hatását korlátozó
Liofilizálás – mikroorganizmusok hosszútávú tárolására alkalmas módszer; a fagyott szuszpenzióból vákuummal párologtatják el a vizet
Patogén mikroorganizmusok – olyan mikroorganizmusok, melyek fertőzést okoznak
Revitalizálás – mikroorganizmusok életfunkcióinak helyreállítása (pl. liofilizált baktériumoknak)
Szimbiózis – mikroorganizmusok kölcsönösen előnyös együttélési formája
Szinergikus hatás – több hatóanyag egymás hatását fokozó együttes hatása